Mita dmot s vt szm?ztk a paradicsombl s az deni fgefalevl mr nem biztostott kell? vdelmet, az ember llatok b?rb?l, sz?rb?l majd valamivel ks?bb nvnyi szlakbl volt knytelen ruhadarabokat kszteni teste psgnek megvsa rdekben.



A ruhzkods trtnelme kortl napjainkig, risi fejl?dsen ment keresztl. Mg egykor els?sorban a vdelem volt a f?szerep, kicsit ks?bb mr a trsadalmi s anyagi klnbsgek hangslyozsa vlt fontoss.


Az egyiptomi n?k altestket eltakar kend?t hordtak s csak a fels?bb rtegek kivltsga lehetett a fels?test eltakarsa. A frfiak viseletben a red?zs s?r?sge mutatta a magasabb osztlyhoz tartozst. Ez az gynevezett sentit volt egyedli ruhzatuk s hasonlkppen, mint a n?knl fels?testket szabadon hagytk.


A grgk ruhja b?, szell?s derkban vvel megfogott ennek kvetkeztben szpen red?ztt textlia volt. A ruhk hosszt s red?zst, v hasznlatt szmos mdon kombinltk a trsadalmi hovatartozstl fgg?en.


Az kori rmaiak viselete nagyon hasonltott a grgkre nmi sznbeli eltrst?l eltekintve. Itt a sznen kvl a dsztsb?l lehetett a rangra kvetkeztetni. Az id? el?rehaladtval egyre jobban foglalkoztatta az embereket a divat.


A rokok idejben valsgos ltzkds mnia tombolt. Ekkor jelenik meg el?szr a divat kvets fogalma, ami szinte ktelez? rvnnyel br. Teht a divatos ltzk alapkvetelmnny vlik. Az 1714-es vekre a szabk gondolata mr az jdonsgok kitallsa krl forog az egyszer? varrs helyett.


A rokok trhdtst nagymrtkben segtette el? a divatgy?jtemnyek nyomdai sokszorostsa. A rokok vezeti be az aszimmetrikus formkat, mely kerli a vzszintest az egyenest s a derkszget.


XV. Lajos idejben mr a tbb alsszoknys krinolin hdtott, ami kell? mrtkben adott hangslyt a n?i csp?nek. Ebben az id?ben gykerezik a ma is kedvelt f?z?, valamint a kalapcsat, vllkend?k, finom csipkk, a legyez? s egyb kiegszt?k. Az alsbb rtegekre is nagy hatst gyakorolt a divat ez ltal megjelennek az els? utnzatok.


Forrs: adivatnagyajai.repeta.hu

Módosítás: ( 2010. február 22. hétfő, 09:34 )